Október elején, a
Magyar Földrajzi Társaság a szumátrai orrszarvú megmentésének kísérletéről
tartott előadást a szokásos helyszínen.
Amit tudniillik
erről az orrszarvú fajról, és ami a leglényegesebb az az, hogy elég nagymértékű
a kihalás veszélye, éppen ezért, mesterséges megtermékenyítéssel próbálják a
fajt fenntartani. Összesen körülbelül 200 egyeddel lehet már mindössze
számolni, ebből 50 élhet Borneón. Az irományom nem is magára az orrszarvúra
koncentrál, inkább maga Borneó szigetére.
Borneó földünk 3.
legnagyobb szigete. 2 részre lehet osztani, az egyik fele Malajziához a másik
fele Indonéziához tartozik. Egy harmadik kicsi rész ami még beékelődik az
Brunei, északon, de ez csak Borneó 1% teszi ki körülbelül. A sziget legmagasabb
pontja, a Malajziához tartozó Mt. Kinabalu, ami túllépi a 4000m tengerszint
feletti magasságot. Maga a sziget egy kontinentális selfen fekszik, ami az
ázsiai lemezhez tartozik – így kevesebb a kéregmozgás. Működő tűzhányó sincs
Borneón.
Érthetőmódon az
egyenlítő környékén járunk, ezért egyértelmű az esőerdő jelenléte. Nyilvánvaló
az állandóan párás, esős idő. Sajnos a pálmaolaj ültetvények az esőerdők kárára
terjeszkednek. Sajnos ezekről a helyekről a honos állatok kitolódnak, mivel nem
találnak eledelt. A legnagyobb pálmaolaj kiviteli kikötő Lahab Datu. Még mindig
a pálmaolaj ültetvényekben a legnagyobb a biodiverzitás mint más
ültetvényekben. Ezenkívül jelen vannak az erdősítési programok, amelyet maguk a
pálmaolaj kitermelő társaságok finanszíroznak. Borneón a 7 szintes esőerdő van
jelen, ahol a Kapok fa (gyapot fa) képviseli a legmagasabb szintet. Ez a
legkeresettebb és legmagasabbra növő trópusi fa. A legtöbb szintes esőerdők az
Amazonas környékén vannak, ahol 8-9 szintet érik el. Jelen van még továbbá az
utóvulkáni tevékenységek, amely annyit tesz, hogy ilyen fortyogó iszap vulkánban
évente 1-2 alkalommal működésbe lépnek, és ilyenkor az állatok nagy
előszeretettel használják „fürdőzésre”.
A Tabin
vadrezervátumba is ilyen ültetvényeken át vezet az út, ahol a híres Puntung nevű
orrszarvú segítségére siettek a magyar tudósok is, és akiről bővebben
olvashatunk a Földgömb magazin szeptemberi számában...