Saturday, December 29, 2012

Grönland


     November végi földrajzi társaság előadását Kollár Lajos tartotta. Kollár Lajos neve bizonyára nem hangzik ismeretlenül sokaknak, tagja az ún. „magyarok a világ nyolcezresein” hegymászócsoportnak. Az előadás viszont nem hegyekről szólt. A 2. magyar grönlandi expedícióról. Az első expedíció még 1997-ben indult, sajnos sikertelenül. 150 km után a csapat (kicsit más felállással ugyan mint a másodikon), kénytelenek voltak visszafordulni a mostoha időjárási viszonyok miatt. A grönlandi expedíció célja – már amennyire kiderült – a régi körülbelüli Nansen (norvég felfedező, első volt, aki keresztül ment Grönlandon) út tejesítésével keresztülvágni a szigeten kelet-nyugat irányban, kizárólag tiszta eszközökkel (oxigén és minden más segédeszköz nélkül).
     Grönland – a dán királysághoz tartozó autonóm terület – a Föld legnagyobb szigete, több mint 2 millió km2, mégis kevesebb mint 60 ezer lakosa van. A helyiek nyelvén Grönland – az emberek földjét jelenti. A lakosok a tenger élővilágára vannak utalva, az összes település ezért a partok közelében épül. Itt a hőmérséklet is kedvezőbb. Télen gyakori náluk az éhség. Az a legenda járja, hogy a tengerben élő állatok anyja Szedna, és amikor az emberek megszegnek valamilyen tabut, Szedna magához szólítja az állatokat és ilyenkor csak a sámán képes őt kiengesztelni. Az inuitok abban a hitben élnek, hogy mindennek lelke van, és 12 után már csak azt mondják, hogy sok.  

A három bátor jégmászó ennek a szigetnek a meghódítására indult tehát. 250 kg súlyú szánt húztak maguk után, nyugalmas időben ahogy viharokban is. Állításuk szerint, az egyik legveszélyesebb ellensége az embernek az ilyen kietlen jeges-havas terepen a szél. Az itt kialakuló szeleket ún. piterak-nak nevezik, amely nagyon erős, viharos, a gleccserekről fúj. Grönland keleti részére volt jellemző a piterak vihar, itt nincs is hely ahová el lehet menekülni előle. A nyugati felén a legnagyobb problémát az ún. whiteout okozta, amely ugye a teljes fehérséget jelenti, vagyis a látási viszonyok teljes megromlását, ezzel diszorientációt okozva az egyéneknek. Talán emiatt is választották a nem túl általános túrázási időpontokat. A csoport éjjel 2-kor indult neki a terepnek (sötétségtől nem kellett tartaniuk, a sarki nappalban éjjel is csak 1-2 órára szürkül be az idő, de teljesen sötét még akkor sem lesz) és körülbelül déli 11-12-ig folytatták útjukat. Utána ettek és pihentek, és délután 3-4-kor mentek aludni. A csapat végül 30 nap alatt tette meg ezt a 670 km-es távot. Útjuk során belebotlottak a DYE-2 volt amerikai radarállomásba is, amely már elhagyatottan áll ezen a kietlen terepen. Története eléggé érdekes, fel is keltette a figyelmemet így hát majd egy következő bejegyzésben részletezném az ismereteimet (már el kezdtem írni, de még nem fejeztem be, így hát majd csak az új évben kerül fel).

     Arról ugye nem kell írnom, mennyire szeretem ezt a fehér szigetet (ami a neve szerint valójában zöld :)), és eléggé elszomorít, hogy a világ kapzsi nagyvállalatai ezt is próbálják kihasználni, érdekük szerint. Ahogy egyre jobban húzódik vissza a jég, úgy érdeklődnek például bányatársaságok a készletek megszerzése iránt. Próbálnak egyre nagyobb nyomást gyakorolni a dánokra, hogy engedjék ezt meg nekik. Remélem nem fogják!!

Wednesday, November 21, 2012

A szumátrai orrszarvú nyomában vagyis inkább Borneó

     Október elején, a Magyar Földrajzi Társaság a szumátrai orrszarvú megmentésének kísérletéről tartott előadást a szokásos helyszínen.
     Amit tudniillik erről az orrszarvú fajról, és ami a leglényegesebb az az, hogy elég nagymértékű a kihalás veszélye, éppen ezért, mesterséges megtermékenyítéssel próbálják a fajt fenntartani. Összesen körülbelül 200 egyeddel lehet már mindössze számolni, ebből 50 élhet Borneón. Az irományom nem is magára az orrszarvúra koncentrál, inkább maga Borneó szigetére.
     Borneó földünk 3. legnagyobb szigete. 2 részre lehet osztani, az egyik fele Malajziához a másik fele Indonéziához tartozik. Egy harmadik kicsi rész ami még beékelődik az Brunei, északon, de ez csak Borneó 1% teszi ki körülbelül. A sziget legmagasabb pontja, a Malajziához tartozó Mt. Kinabalu, ami túllépi a 4000m tengerszint feletti magasságot. Maga a sziget egy kontinentális selfen fekszik, ami az ázsiai lemezhez tartozik – így kevesebb a kéregmozgás. Működő tűzhányó sincs Borneón.
     Érthetőmódon az egyenlítő környékén járunk, ezért egyértelmű az esőerdő jelenléte. Nyilvánvaló az állandóan párás, esős idő. Sajnos a pálmaolaj ültetvények az esőerdők kárára terjeszkednek. Sajnos ezekről a helyekről a honos állatok kitolódnak, mivel nem találnak eledelt. A legnagyobb pálmaolaj kiviteli kikötő Lahab Datu. Még mindig a pálmaolaj ültetvényekben a legnagyobb a biodiverzitás mint más ültetvényekben. Ezenkívül jelen vannak az erdősítési programok, amelyet maguk a pálmaolaj kitermelő társaságok finanszíroznak. Borneón a 7 szintes esőerdő van jelen, ahol a Kapok fa (gyapot fa) képviseli a legmagasabb szintet. Ez a legkeresettebb és legmagasabbra növő trópusi fa. A legtöbb szintes esőerdők az Amazonas környékén vannak, ahol 8-9 szintet érik el. Jelen van még továbbá az utóvulkáni tevékenységek, amely annyit tesz, hogy ilyen fortyogó iszap vulkánban évente 1-2 alkalommal működésbe lépnek, és ilyenkor az állatok nagy előszeretettel használják „fürdőzésre”.
     A Tabin vadrezervátumba is ilyen ültetvényeken át vezet az út, ahol a híres Puntung nevű orrszarvú segítségére siettek a magyar tudósok is, és akiről bővebben olvashatunk a Földgömb magazin szeptemberi számában...

Saturday, November 10, 2012

Obama másodszor... avagy Obama Reloaded...


     Vége lett a várva várt amerikai elnökválasztásoknak is. Számomra pozitív végkimenettel, de ez személyes vélemény.
     2 személy. Egy demokrata, egy republikánus. Egy szamár, egy elefánt. Egy ex-egyetemi tanár, egy ex-mormon püspök. Igen. Ők voltak az elmúlt hetek főszereplői az amerikai híreknek és az elmúlt néhány napban az egész világ külpolitikai és hír műsoraiknak.
     Az elmúlt hónapokban hevesen folytak a kampányok mindkét félnél. Azt mondják, a 6 milliárd dolláros kampány a legdrágábbak közé tartozott az amerikai történelemben, de szerintem mindig ezt mondják. A két elnökjelölt legfontosabb feladata az ún. inga-államokra (swing-states) való koncentrálás volt. Az amerikai tagállamokat általában nagyrészt demokratákra és republikánusokra lehet osztani, mint például tipikus demokrata állam Kalifornia, New York, Illinois, tipikus republikánus pedig, például Texas, Alaszka, Georgia, csak hogy a nagyobbakat említsük. És ekkor jönnek az ingaállamok. Azok melyek mindig kérdésesek, nem lehet előre megjósolni, ki fog nyerni. Ilyen Colorado, Ohio, vagy Florida (emlékezetes lehet a Bush-féle választás újraszámlálása 2000-ben).
     A választások végeredményét a elsőként egy kicsi New Hampshire falucska számlálta meg, Dixville Notch, nemsokkal éjfél után, ahol 5-5 lett az állás.
     Az elnök kilétén kívül, más referendumokban is döntöttek egyúttal a szavazók, így történt hogy Washingtonban és Coloradoban legalizálták a marihuánát, míg Maine-ben például a meleg házasságot.
     Hát körülbelül ennyit akartam összefoglalni erről a 4 évente bekövetkező elbűvölő eseményről. Persze már rég nem azzal a lelkesedéssel, amivel Bush 2. inaugurációjánál, amikor úgy megtetszett az eskü, hogy megtanultam fejből… So comes January 20th…

Sunday, November 4, 2012

Hurrikán, választások, amerika



     Ősz van, hurrikán szezon. Mint minden évben. Most ez valamiért mégis más volt. Talán azért mert nem maradt a megszokott kis zugában, hanem haladt a nagy metropolis felé.
     Valószínűleg mindenki hallott Sandy-ről, a pár napja hírességet vett hurrikánról, aki a Karib térség felől elindult északnak, hogy tovább szemlélődjön. Előbb a karibi országokban követelt magának több áldozatot, majd az USA-ban. Nem akarom részletezni a körülményeket, mert arról valószínűleg az is hallott, aki újságot nem olvas, vagy tv-t nem néz, de szerintem érdemel néhány szót, talán más szemszögből. Miért is éppen ez a hurrikán? Talán azért, mert az elmúlt évben, ez már a második nagyobb, amely veszélyeztette NYC és környékét. Régebbről nem emlékszem, hogy a hurrikánok annyira erősek maradtak volna több nap után is, hogy északabbra ennyire megérezték volna. Több teóriát hallani arról, hogy ez a globális felmelegedés egyik eredménye. Nyilván, a globális felmelegedés eredménye a tengervíz emelkedése, ami által egy vihar mint ez nagyobb károkat tud okozni. Tudósok állítása szerint a hurrikán szezonok hamarabb fognak kezdődni és tovább fognak tartani, mint ahogy több hurrikánnal is számolni kell a jövőben. Általában 11 atlanti vihar szokott szezononként előfordulni, ennek ellenére, az elmúlt 2 évben 18 és 19 vihart számolhattak a meteorológusok (ugyetudjuk, hogy hogyan nevezik el a hurrikánokat, mi szerint, milyen szabályokszerint, itt lehet találni egy bejegyzést ha nem). Ez évben, amikor még 1 hónap van a szezonból 19 hurrikánnál járnak.
NYC és környékére mért károk nyilván nagy tömegpánikot okoztak, és mint mindig most is az üzemanyaghiány a legnagyobb problémájuk az amerikaiaknak. Kedden jönnek a választások, sokak szerint az, hogy Obama hogyan kezeli/te ezt a válságot, fogja eldönteni a választások sorsát. Én nem hiszem. Én eddig teljesen biztos voltam Obama győzelmében, viszont azon csodálkozok, hogy nem halasztják el a választásokat (ugye nyilvánvaló h az első hétfő utáni kedden kell megtartani a választásokat). Mennyire fogja ugyanis érdekelni a fedél nélkül maradt New jerseyi polgárt, hogy választásokra szaladjon. Na de meglátjuk. Azt viszont nem hiszem, hogy aki el megy szavazni, csak azért nem arra szavazna akire azelőtt is akart, mert beütött Sandy.
     Ami még érdekes, körülbelül Sandyvel egyidőben, Indiát is elérte egy trópusi ciklon (Nilam), nagy károkat és több emberéletet követelve, valahogy mégsem élvezett akkora publicitást, mint Sandy…

Friday, July 6, 2012

Atacama sivatagról az expedició tagjaitól

     A Földgömb Atacama expedíciója volt a téma a legutolsó Földrajzi Társaság előadásának. Az expedíció tagjai, A Föld legmagasabb vulkánjára mentek, műszereket elhelyezni, amelyek a klímakutatást segítik. A vulkán az Ojos del Salado, Chilében és 6893m magas. Az expedíció ez év január-februárjában zajlott, és 2 év múlva fognak a műszerekért visszatérni.
     Az Atacama sivatagról előzőleg annyit kell tudni, hogy a világ egyik legszárazabb területeihez tartozik. Évi átlagos csapadékmennyisége 2mm, ami eléggé hamiskás… Az a hír járja, hogy úgy volt felállítva, amikor az 1800-as években volt itt egyszer valami nagy felhőszakadás és azt a mennyiséget elosztották napjainkig. Ebben a nagyon száraz környezetben található az a bizonyos Ojos del Salado vulkán,  Chile és Argentína határánál.
     A vulkán és környékének talaja, az örökfagy világához tartozik már, ami azt jelenti, hogy ebben a magasságban a földben levő nedvesség, már fagyott állapotban van. Az elbeszélő szerint, az adott magasságot, ameddig autóval lehetséges menni, egyenes utak jellemzik, nem kanyargósak mint máshol. 1000m tengerszint feletti magasságot úgy lehet megtenni, hogy csak egy tábla jelzi, mert nem kanyarognak az utak. Még több ezer méter magasságban is pampa-szerű füvek nőnek az útszélén, és még oázisokkal is lehet találkozni. Jellemző még a területre, hogy a hegyek törmeléklejtőkbe mennek át a gravitáció hatására, mert víz már itt nincs jelen. A talaj a száradás miatt ún. „Dasht-e Kevir” típust vesz fel (Dasht-e Kevir a legnagyobb sivatag Iránban, amelyre jellemző ez a talajtípus – a szerző megjegyzése), ami azt jelenti, hogy olyan agyagos-repedéses talajról van szó, amelyet a száradás hoz létre, nem úgy mint a bazalt réteg vulkánoknál, ahol a kihűlésnek köszönhető a talaj.
     A 4000-5000m tengerszint feletti magasságra jellemzők a sóformák a talajon és az ún. „szélfújt” sziklák. Ez annyit jelent h a sziklák felszínén, csíkos barázdák jelennek meg amely az erős szél hosszú éves munkájának az eredménye. Azt hogy erős szél ki is hangsúlyoznám, ugyanis a kutatók hoztak haza ilyen köveket, próbálnák tesztelni őket, de Magyarországi viszonylatban, nincsen olyan hely ahol hasonló erősségű szelet tudnának produkálni. Hogy tudjuk mekkora erősségről van szó, talán jó hasonlat, hogy egyetlen helyek ahol ilyen kövek/sziklák megtalálhatók, az a repterek fel- és leszállópályái közvetlen közelében található. Tehát valami sugárhajtású gépek sebessége lenne szükséges az ilyen formák manuális kialakulásához.
     Ebben a magasságban nem ritkák a bányászok sem, ugyanis a chilei réz és érc bányák nem ritkán ekkora magasságokban helyezkednek el.
     A csapat következő táborhelye a Laguna Verde. Ez egyike a három ott lévő „officiális” táborhelynek, ahol 160 dollárért cserébe van konyha, orvosi ellátás (nem orvossal, hanem oxigénpalackkal és defibrillátorral). Az itt található tó vize 5-10 °C, aminek a szélén meleg vizű források vannak 35°C-os vízzel, a vulkáni területnek köszönhetően. A meleg forrásoknál algák és moszatok is megtalálhatóak, különböző színekben. A színükről tudjuk meghatározni milyen melegségű forrásról van szó, ugyanis különböző színű algák, moszatok különböző hőmérséklethez tudnak alkalmazkodni. Ezeken  a helyeken a növényekre is kiül a só, amely végeredményében a növény pusztulását okozza. Annyira száraz ez a környezet, hogy a holttesteket is képes teljes mértékben konzerválni (mikor a csapat 2 éve itt volt, volt itt egy mumifikált puma, ami mostanra eltűnt – még a helyiek sem tudják mi történt vele). Az itt megtalálható, ún. homokfodrok a tengerpartokon arra következtetnek, hogy valaha a tengerszint magasabban lehetett.

     Ennek a helynek az érdekessége, hogy ekkora magasságban található egy emlékmű ami a 2010-es tsunami és földrengésnek állit emléket. A terület érdekes jellemzője továbbá a firtek (homoksapkás hópiramisok) amikor a homok és a hó egymásra rétegzik a felső rétegen a havat felolvasztja a nap, az elkezd csobogni és újra megfagy. Valahogyan így lehetne jellemezni, de ennek nem ártana közelebbről utánanézni. Másik alakformák, amiknek lehet köze van az előzőhöz is, az ún. penitenteszek – vagyis bűnbánó jég. Ezt a télen lehullott hó öngerjesztő hatására több méteres formákat (kúpokat, tűszerű alakzatokat) hoznak létre. Új terminológia még továbbá a sivatagi máz, ami a köveken jön létre és ezeket a köveket ha összeütjük fémes hangjuk van. A sivatagi máz nap, víz és párolgás körforgásával jön létre, és így alakul ki a mangán vagy vas kérge, máza. Az ottlétük alatt megfigyeltek fumarikus tevékenységet is, a föld füstöld, szemmel látható volt a vulkáni közelség. A vulkán maga szunnyadó, nem tudni mikor volt az utolsó kitörése. Itt található a föld legmagasabban elhelyezkedő tava is, 6400m tengerszint feletti magasságban. Ehhez a tóhoz a már említett peritenteszeken kell átkelni. Megtudtuk azt is, hogy ebben a magasságban akkora elektromosság volt, hogy az egyik útjuk során felfelé, elkezdett nekik minden kisülni. Megrázta őket a villám. Ilyen esetekben a sziklafalnak nem szabad támaszkodni, mert a repedések vezetik az áramot, minden fém dolgot le kell venni magukról, és legalább 10m-nyire kell haladni egymás mögött (azt valami kövek miatt magyarázták, hogy ne dobják egymásra, hát nem igen értem aki tudja leírhatja).

     Zárás képpen talán még az örökfagyról megemlítenék pár apróságot. Ahol jelen van, ott tudni lehet, hogy a föld alatt víz van, ha ez eltűnik, nem marad más csak kiszáradt terület. Ilyen helyek a világban például Kanadában találhatók, vagy Szibériában, az Antarktiszon. Nagyon trükkös és rendkívüli ezeken a területeken az akármilyen építkezési forma a nagy nyomáskülönbségek miatt. Ezért is ajánlatos az ilyen helyeken mindent cölöpökre építeni. Az Antarktisz is addig alkalmas bázisok kialakítására, amíg megvan az örökfagy. Innen kapják az ivóvizet. Ha az eltűnik, akkor nem marad más csak sivatag.

Sunday, May 20, 2012

Alaszka

     A Magyar Földrajzi társaság idei első előadása Alaszkáról szólt. Alaszka az USA legészakibb, legkeletibb, legnyugatibb és legnagyobb állama.


        Alaszkának Attu szigete átnyúlik a Föld keleti féltekéjére, ami annyit jelentene, hogy 1 nap eltérés lenne Alaszka egyik fele és a másik fele között. Hogy ez ne történjen meg, megváltoztatták az ottani időt, hogy egyezzen Alaszkáéval (jelenleg UTC-10, míg Alaszka többi részéé UTC -8).
     Alaszka területe 3 csoportba osztható. Legészakibb része, Fairbanks-től északra az állandó jég birodalmát képviseli. Anchorage és Fairbanks közötti területekre, jellemző, hogy nyáron felolvad a jégfogságából (ilyenkor érzékelhető a nagy szúnyoginváziók). A harmadik terület csoportjába tartozik Alaszka legdélebbi területei, amelyek az óceáni áramlatoknak köszönhetően nem fagynak be teljes éven át.
Alaszkát az USA 1867. március 30.-án vásárolta meg az oroszoktól, $7 200 000, ami még azon az éven visszatérült nekik, az itt kifogott lazacok értékesítésének az árából.  Állammá 1959-ben nyilvánították, jelenlegi népsűrűsége 0,45 fő/km, védett területeinek a nagysága több mint 500 000km. Jávorszarvas populációja több mint 200 000, gleccseres területei 45 000km. Prudhoe Bay olajkitermelése 400 000hordó/nap, ÁFA 0%, SZJ 0%, évi átlagkeresetük 64 400USD/ fő. Ezekhez az adatokhoz hozzá kell tennem, hogy azért néhány dolog ára 2x-3x, a többi USA államéhoz képest, a szállítás miatt, nem tudom ez  mennyire függ össze az adó arányával és az átlagkeresettel.

Kenai Fjords Nemzeti Park vizei

Régen a hajóskapitányoknak megengedett volt hogy rádudáljanak gleccserekre, hogy azok beleessenek a vízbe. Jelenlegi törvények szerint ez már természetesen bűncselekménynek számit. Legjelentősebb élőlénye abban az időben a tengeri vidra volt, amire előszeretettel vadásztak, ugyanis a szőre miatt általában meggazdagodott a szerencsés vadász. Már 1914-re egészen eltűntek ezek a kis állatok a tengerekből, ma már csak nagyon kevés él belőlük Alaszkában főleg a Resurrection Bay környékén.. Ha tengeri vidrát akarunk látni Alaszkában, a legjobb ha zajos hajóval közelítjük meg, ugyanis a vidra hozzászokott, hogy annál biztonságban van. Ha csendben közelítünk hozzájuk, elmenekülnek. A vidrán nincs zsír, raftokban élnek (a lány vidrák nem keverednek a fiú vidrákkal), csigákat esznek, amit kővel nyitnak ki.

Kenai-félsziget hegyei és lapályai

Kenai Fjords NP védett területei, 32 gleccserből állnak, a legjobban megközelíthető az Exit gleccser (Harding jégmezőnél). A hómezőkre fel lehet menni terepjárókkal. A Kenai-félsziget lapályiban, tenger szintjén, tavaknál, mocsaraknál éldegélnek a jávorszarvasok is, az alig 600kg átlagsúlyukkal, de a legnagyobb egyedek elérhetik a 820kg súlyt is. 




 Denali tundrája

Denali, aminek jelentése nagy, a Mt. McKinely eredeti neve volt. Ez az USA legmagasabb hegye, ami az év 80-90%-ban felhők között van. Jellegzetes saját mikroklímával rendelkezik és gyakran nehéz meglátni. Ha valaki ebbe a nemzeti parkba akar látogatni, jó ha lefoglalja a buszüléseket 4-5 hónappal korábban, másképp be sem lehet jutni a NP-ba. 1 évben, egy ember összesen 14nap/13éjszakát tölthet itt. „Autópályája” a Denali highway, ami jó minőségű földút. A fák ezen a környéken alacsonyra nőnek, mert csak 3 hónapig süt rájuk a nap. Állatlakói a grizzly medvék. A rövid nyár alatt a hőmérséklet elérheti akár a 32C is, este 10-kor.

Saturday, April 21, 2012

Azerbajdzsán


     A Magyar Földrajzi Társaság legújabb előadása Azerbajdzsánról szólt. Sajnos, az expedíciós szakosztályi titkár, Gőgös Norbert, nem jutott sok szóhoz, sokak bánatára. Az ő előadásai mindig nagyon érdekesek és okosságosak. Az előadás díszvendégei az Azerbajdzsáni nagykövetség tagjai voltak, akik el is foglalták helyüket az első sorban a nagy hajukkal. Az előadást az azerbajdzsáni nagykövetség tanácsosa kezdte, információkkal Azerbajdzsán történelméről majd politikai- és gazdasági helyzetéről. A tanácsos úr, akinek a nevére nem emlékszem, oroszul beszélt, és egy néni volt a tolmács, akit meg kell, hogy jegyezzem nagyon jól végezte a dolgát, mert nagyon hosszú mondatokat is meg tudott jegyezni és visszamondani, dátumokkal együtt. Persze azt is el tudom képzelni, hogy meg volt neki előre a szöveg és felkészült rá. Persze az nem baj. Egy pár mondatban összefoglalnám, az azerbajdzsáni tanácsos mondandóját az országról, ami talán ez egyetlen érdekessége volt az estének. 


     Azerbajdzsán a Szovjetunió egyik köztársasága volt, de mindig harcolt a függetlenségéért, sok más volt tagállammal ellentétben, akik csak automatikus megkapták a szabadságot a Szovjetunió széthullása után. Miután végre szabad állam lett, meggyűlt a baja a folyamatosan agresszív Örményországgal, körülbelül 20 %-a az országnak tartozik most Örményországhoz, ez 7 járást foglal magába. Az örményekkel való konfliktus, később is megmaradt, ami a Zengezur terület elkobzásában hatalmasodott ki. Az örmények önkényesen kiűzték az azerbajdzsániakat erről a területről, és örményeket telepítettek a helyükre. Ez a terület a Nakhichevan régióból szakították ki, és így ez a terület elszigetelté vált Azerbajdzsántól. Az ekkori deportációt még jelenleg is megérzik a lakosok, ugyanis akkoriban (90-es évek) körülbelül 250 ezer ember vált földönfutóvá, de olyan formában, hogy mindenüket elvették egyik percről a másikra. Jelenleg sem tudnak semmit a hozzátartozók, az akkor eltűnt emberek sorsáról. Így jelenleg körülbelül fél millió azerbajdzsáni él Örményország területén. (Ez az örmény konfliktus sokkal szélesebb körű, a tanácsos, részletekbe nem merült bele, de amikor utána néztem, valóban nagyon sok információ van, és nagyon hosszadalmas és bonyolult ez a konfliktus közöttük. Akit érdekel komolyabban, azt ajánlom, nézzen utána, mert ez csak egy kis összefoglaló volt a történésekről.)
     Azerbajdzsán legfontosabb természeti kincse a kőolaj, amihez sajnos nagyon sokáig nem volt anyagi hátterük, hogy felszínre hozzák. A 2. világháború alatt az oroszok olajszükségletének a 80%-át Azerbajdzsán biztosította. Egészen a 90-es évekig nem tudták felhasználni a kőolaj készletüket, amíg 1994-ben egyezséget nem kötöttek a világ legnagyobb kőolaj szállítóival. Több cég a világ különböző tájairól ezek után elkezdte az azerbajdzsáni kőolaj-kitermelést és exportálást. A kitermelés első éveiben az országnak a befektetőit kellett kifizetnie és csak azután tudta a bevételét az ország fejlődésére fordítani. 2000-es évektől kezdődtek el a legnagyobb befektetések főleg az ipar más ágazataiba és azóta, az ország nagy dinamikában fejlődik. Amit még a tanácsos úrtól megtudtunk az az volt, hogy épül az ún. Transz-kaszpi-gázvezeték a Kaszpi-tenger alján, amelynek elkészülésével Európa olcsóbban kaphatná meg a Kazah és Türkmén gázt. Egyelőre ez még Oroszország területén keresztül folyik, ezért e projekt legnagyobb ellenzői az oroszok.
     Az előadás ezen fele eléggé érdekesnek bizonyult, de ezután következett dr. Obrusánszky Borbála történész előadása, amin kb. az emberek fele elaludt. Úgy beszélt, hogy jóhogy meg nem aludt a tej a szájában. Minden második mondatában benyalt az Azerbajdzsáni vendégeknek, hogy milyen kedves emberek, vendégszeretők, szorgalmasak, mert amikor ő kinyitotta a szállodája ablakát, akkor már mindenki az építkezésen dolgozott. És hogy ő még ilyet nem látott. Hát nem tudom eddig hol élt…, de a legtöbb helyen ez így működik. Ne csodálkozzon, hogy 11 órakor az emberek általában dolgoznak…
     De hogy azért mondjak róla is jót, az talán annyi, hogy megemlítette a Jamar Dag- ot, vagyis az ún. égő hegyet, amiről sajnos túl sok információt nem tudtam, meg mert úgy látszik, nem tartotta lényegesnek. Említést tett a természeti különlegességükről, az iszapvulkánokról. Azerbajdzsán fővárosa Baku, ahol található az ún. leánytorony, ami a város jelképe. Állítólag sokáig azt tartották, hogy világítótorony lehetett a Kaszpi-tenger partján. Ma már inkább az van elterjedve, hogy valami templom vagy szentély volt és aztán lett világítótorony. Említést tett még Sheki városáról, ami Azerbajdzsán turisztikai központja és ez volt a selyemút központja is annakidején. Hímzett szőnyegeket készítenek és ezeket egy kézzel húzzák ki. Érdekes még az orosz szamovárok története, amely eredetileg Azerbajdzsánból származik.
     Ez az iromány még tavaly novemberből származik, csak kicsit lemaradtam a publikálásával (a szerző megjegyzése).