Ennek a posztnak
már rég meg kellett volna íródnia, csak túl sok minden jött-volt. Nyár meg
minden.
Eljött az ideje
egy kis írásnak az Úszó VB-ről. Egyetlen fontos oka van annak, hogy ezt teszem.
Anthony Ervin. Ő szerettette meg velem nézni az úszást még Fukuoka-ban,
2001-ben, ami akkoriban az utolsó világversenyei közé tartozott. A következő
olimpián már nem vett részt. Persze aztán hamar találtam más kedvencet, akinek
szurkolhattam, de sajnos pár éve már ő is visszavonult. És ekkor jött a
meglepetés. Egyik este csak néztem a közvetítést, és hallom, hogy az egyik
számnál a kommentátor említette Ervint. Ezt még olyan furcsának nem is
találtam, mert tudtam hogy még ő tartja/vagy valamikor tartotta a
világrekordot, de amikor a mondatai kezdtek számomra „furcsa” értelmet adni,
felkaptam a fejem. Ekkor láttam, hogy már nem csak a neve szerepel, de ő maga
is a képernyőn. Kicsit nehéz felismerni, változtatott a külsején, de ő volt az.
Ekkor persze uzsgyi az internetre, és valóban kiderült, hogy visszatért. Az 50
méteres gyorsúszásban 6. helyen végzett végül. Nagyon kellemes meglepetés volt
látni, de hát mégsem olyan, mint anno jó 10 éve volt.
Ami magát az VB-t
illeti, eléggé csodálkoztam, hogy megint Barcelonában volt, hiszen nem olyan
rég, 2003-ban is ott rendezték. Erről persze lehetne vitázni, sajnos nem tudtam
túl sokat nézni, lehet mondták az okokat, csak közben kikapcsolták az analóg
adásokat, így később már sok mindenről lemaradtam, hacsak nem mentem
online. Ami már biztos, hogy Budapest
megkapta 2021-re, ami jelenleg még valami örökkévalóságnak tűnik, de végre
lesz. Addig is érjük be a következő helyszínnel 2 év múlva Kazanban,
Oroszországban.