Az északi sarkkör elhagyatott radarállomásai

Ahogy ma belebukkantam a szomorú hírbe, a magyar himalája expedíciótról, eszembe jutott, hogy még tartozok egy írással az egyik idei földrajzos előadással kapcsolatban. Akkor téma Grönland volt, Kollár Lajos előadásában, aki nem más mint tagja a „Magyarok a világ 8ezresein”, aki jelenleg is Nepálban tartózkodik, és szervezi a mentőakciót, bajba jutott társai megmentésére.

Na de visszatérve a tartozó irományhoz, hogy elvonatkoztassunk ettől a szomorú eseménytől, az a DYE radarállomások.

DYE radarállomások

Distant Early Warning. Avagy távoli korai figyelmeztetés. Talán így lehetne lefordítani az amerikai radarállomások közös nevét, amelyeket sorozatosan épített az USA 1955 és 1960 között Alaszkában, Kanadába, Grönlandon és Izlandon, összesen 58-at. Céljuk a hidegháború idején figyelni az eget szovjet gépeket keresve és időben figyelmeztetni amerikát az esetleges szovjet támadástól.

Közéjük tartozik 2 állomás, Grönlandon. A DYE-2 az egyik legjobban megmaradt állomás az összes közül. 1988-ban hirtelen hagyták el a területét az ott tartózkodók. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint a hátrahagyott élelmiszerek és italok, bútorok és drága felszerelések. Állítások szerint, azért hagyták el olyan gyorsan a „fedélzetét”, mert azt hitték süllyed a hó alá. Nem tudom mennyire hihető ez az állítás, hiszen nyilvánvaló, hogy évtizedek után is még a helyén áll, habár a fehér dómja egyre jobban elmerül a fehér hóban. A bátor egyedek, akik megvállalkoznak egy Grönland átkelésre, gyakran útjukba ejtik, és a közelében vagy benne szállnak meg mind a mai napig. 

Felfedezők napja a Millenárison (csapó 2.)

Ígértem a Felfedezők napja második felvonását.

Kezdem inkább egy kicsit a körülményekkel. A játékok nem nagyon érdekeltek, mivel nem voltam ott túl sokáig, de minden állomásnál megálltam. Sok volt az ismerős arc, mármint néhány előadó már nem egyszer előadott a Földrajzi társaság előadásain is. Mikor megérkeztem még volt egy kis idő az Antarktisz előadásig, addig a NASA eredeti Curiosity Marsra szállását mutatta be eredeti hanggal. Hát akkora teremben, nem mondom, nem volt semmi azt a hangot hallani. Elég rémisztő és félelmetes volt. Magán a Felfedezők napján is sok előadást szenteltek a Mars tematikának és a Curiositynek, és ingyen ellehetett venni a Földgömb újság Curiosity-s számát. Kár hogy nekem már megvolt, de azért hoztam még tartalékba. A Földgömb újsággal kapcsolatban, egész nap a régebbi lapszámok 350Ft-ért voltak kaphatók, és új előfizetők 50%-os kedvezménnyel fizethettek elő az újságra. Ugyancsak, rám nem vonatkozott, mert én már előfizető vagyok. Az előadások szüneteiben szintén NASA-s videókat mutattak, ha jól ismertem, az Apollo 12 fellövéséről – The incredible journey of Apollo 12. 

Földrajzos hírek

Úgy gondoltam, megosztok pár földrajzos  információt, híreket, amik a közelmúltból származnak.

• A Whashington Post világ szekciója összeszámolta, hogy a következő körben a föld lakosainak több mint 50%-a él.

                          

• Egyesek Bali szépségért aggódnak. 2012-ben több mint 3 millió turista töltötte a szabadságát ezen az Indonéz szigeten, ami egyre koszosabb, és a természetet egyre jobban felváltja a beton.
• Kína Fujian régiója tiszta levegővel várja Kína szennyezett terület lakóit.
• Megint Kína. Megnövekedett az érdeklődés a kínaiak részéről Északi és Déli sarki utazásokra L
• Washington D.C. már nem dominál a fekete lakosokkal, számuk 1970-es évek óta egyre csökken a „Chocolate City”-ben.
• A Chad tó 38 000km² –es területe az 1960-as évekből mára mindössze 1 300 km² –es, ezzel veszélyeztetve nemcsak az emberek, állatok és növények életét, de 4 ország (Chad, Kameron, Niger és Nigéria) vízellátását. A bűnös a Sahara és az egyre nagyobb mértékű elsivatagososdás. A sivatag egyre mélyebben nyúlik délre, minden évben körülbelül 48km²-t. Sajnos a Chad-tó esete az egyik legszörnyűbb példa  az elsivatagosodásra.

Felfedezők napja a Millenárison (csapó 1.)

     Ma volt a Millenárison a Felfedezők napja, a Földgömb újság szervezése alatt. Egész napos programok és előadások sorozata, mindenféle földrajzos és tudományos témákban. Én már a csak délután csatlakoztam a programhoz, 2 előadást hallgattam meg. Persze, nem túl hosszú előadások voltak, még 1 órát sem tartottak.
     Az első a Magyar Antarktisz expedícióról, Nagy Balázs előadásában (aki többek között a Földgömb főszerkesztője is). Mivel az előadás eléggé általános volt, attól még nekem is szolgált újdonsággal ami mindig érdekes.
     Kiderült, hogy 50 év alatt mindössze 10-12 magyar kutató járt az Antarktiszon (összehasonlításképpen lengyelekből körülbelül 500-an…). Az Antarktisz partvidéke az enyhébb terület, kimutatkozik a szárazföld is, ezeket oázisoknak hívják. Ezek a kutatások legfontosabb helyei. Itt található ivóvíz is és az Antarktiszi élet legnagyobb része is. A téli hónapokban körülbelül 800 ember tartózkodik az Antarktiszon, de egy januárban akár 3000-4000 ember is lehet, amiből mindössze 200 a kutató.
     7 magyar kutató utazott le az Antarktiszra, Chiléből, ami a legközelebb található hozzá, csak 1000km-re. A chilei légierő szállította őket. Hajóval oda-vissza körülbelül 100 napig tartana az út, de több mindent lehet szállítani. Kerekes repülőgépek, csak 3 helyen tudnak leszállni az Antarktiszon, egy amerikai, egy chilei vagy egy argentin állomáson. Az Antarktiszon tartózkodnak egyes országok katonai bázisai, fegyvertelenül, akik körülbelül nem csinálnak itt semmit, csak reprezentálják az adott országot. Őket meg lehet kérni a helikopteres helyi szállításra, ingyenesen. Azt is megtudtuk, hogy sok ember, akik a bázisokon tartózkodnak (szakácsok, technikusok…) nem mehetnek messzire az állomástól, mert nincs engedélyük. 
     Sajnos az egyetlen gazdasági tevékenység ami az Antarktiszon engedélyezett az a turizmus. A legtöbb turista az oázis részekre érkezik. Ez azzal a negatívummal jár, hogy ha olyan ruhát viselnek, amit előtte már az otthoni környezetben is, behozhatnak különböző növényeket, amik megtelepednek ezeken a területeken. Ilyenkor ezeket kiirtják a bázisokon tartózkodók, mert felbontják a természetes folyamatot. Ha természetesen megtelepednének az jól van, de az ember ne hozzon be semmilyen növényt.
     Még pár szó az örök fagyról, ami a föld felszíne alatt található, akkor is, ha nem látszik, de olvad, ilyenkor a felszín nagyon gyorsan átalakul. Nyáron felmelegszik a felszín és lehet mintákat venni a kutatóknak. És a tanúsága, hogy mekkorát változik az oázisok felszíne, abból is lehet látni, hogy egy új tó keletkezett az Antarktiszon, amire először 2005-ben figyeltek fel. Ez kifejezetten csak az örökfagy olvadásából alakult.

Nagyon tetszett ez az előadás, más ismerős arcokkal is lehetett találkozni a földrajzos előadások előadóival, ha minden jól megy, holnap folytatom az összefoglalást a másik előadásról.