Felfedezők napja a Millenárison (csapó 1.)

     Ma volt a Millenárison a Felfedezők napja, a Földgömb újság szervezése alatt. Egész napos programok és előadások sorozata, mindenféle földrajzos és tudományos témákban. Én már a csak délután csatlakoztam a programhoz, 2 előadást hallgattam meg. Persze, nem túl hosszú előadások voltak, még 1 órát sem tartottak.
     Az első a Magyar Antarktisz expedícióról, Nagy Balázs előadásában (aki többek között a Földgömb főszerkesztője is). Mivel az előadás eléggé általános volt, attól még nekem is szolgált újdonsággal ami mindig érdekes.
     Kiderült, hogy 50 év alatt mindössze 10-12 magyar kutató járt az Antarktiszon (összehasonlításképpen lengyelekből körülbelül 500-an…). Az Antarktisz partvidéke az enyhébb terület, kimutatkozik a szárazföld is, ezeket oázisoknak hívják. Ezek a kutatások legfontosabb helyei. Itt található ivóvíz is és az Antarktiszi élet legnagyobb része is. A téli hónapokban körülbelül 800 ember tartózkodik az Antarktiszon, de egy januárban akár 3000-4000 ember is lehet, amiből mindössze 200 a kutató.
     7 magyar kutató utazott le az Antarktiszra, Chiléből, ami a legközelebb található hozzá, csak 1000km-re. A chilei légierő szállította őket. Hajóval oda-vissza körülbelül 100 napig tartana az út, de több mindent lehet szállítani. Kerekes repülőgépek, csak 3 helyen tudnak leszállni az Antarktiszon, egy amerikai, egy chilei vagy egy argentin állomáson. Az Antarktiszon tartózkodnak egyes országok katonai bázisai, fegyvertelenül, akik körülbelül nem csinálnak itt semmit, csak reprezentálják az adott országot. Őket meg lehet kérni a helikopteres helyi szállításra, ingyenesen. Azt is megtudtuk, hogy sok ember, akik a bázisokon tartózkodnak (szakácsok, technikusok…) nem mehetnek messzire az állomástól, mert nincs engedélyük. 
     Sajnos az egyetlen gazdasági tevékenység ami az Antarktiszon engedélyezett az a turizmus. A legtöbb turista az oázis részekre érkezik. Ez azzal a negatívummal jár, hogy ha olyan ruhát viselnek, amit előtte már az otthoni környezetben is, behozhatnak különböző növényeket, amik megtelepednek ezeken a területeken. Ilyenkor ezeket kiirtják a bázisokon tartózkodók, mert felbontják a természetes folyamatot. Ha természetesen megtelepednének az jól van, de az ember ne hozzon be semmilyen növényt.
     Még pár szó az örök fagyról, ami a föld felszíne alatt található, akkor is, ha nem látszik, de olvad, ilyenkor a felszín nagyon gyorsan átalakul. Nyáron felmelegszik a felszín és lehet mintákat venni a kutatóknak. És a tanúsága, hogy mekkorát változik az oázisok felszíne, abból is lehet látni, hogy egy új tó keletkezett az Antarktiszon, amire először 2005-ben figyeltek fel. Ez kifejezetten csak az örökfagy olvadásából alakult.

Nagyon tetszett ez az előadás, más ismerős arcokkal is lehetett találkozni a földrajzos előadások előadóival, ha minden jól megy, holnap folytatom az összefoglalást a másik előadásról.