Sztrájkolnak a serpák? Sztrájkoljanak!

Valószínűleg mostanra már mindenki hallott a serpák lavina balesetéről, amikoris múlt héten egy lavina 16 serpán temetett maga alá, amelyek közül 13 halott 3 társuk pedig még elveszett. Akiknek nem ismert a serpák foglalkozás, ők azok, akik az – egyre több – hegymászónak segít, akik úgy gondolják, megmásznák a Mount Everestet (az ottani helyzet elfajulásáról, egy korábbi írásban, itt). A lényeg ami a lényeg a hegymászóknak jóformán semmi dolguk nincs, azonkívül hogy felmennek, mert a serpák, kis szolgaként dolgoznak nekik. Persze ennek meg is van az ára, ha valaki úgy dönt hogy megmássza a Mt. Everestet. 10 ezer dollárba kerül az engedély. A serpa „bizniszség” hogy mit ne mondjak, nagyon jól jön a Kathmandu kormányának, mert ez engedélyeken kívül, külön összegeket kell fizetni például filmezésért és egyéb tevékenységekért.

Jelenleg nagy a káosz a hegységben, ugyanis a serpák azt tervezik, hogy az elveszített társaik tiszteletére, nem másznak fel ezen az éven többé. Ezenkívül, megfenyegették a kormányt, hogy teljesen beszüntetik a munkásságukat, ha az nem emeli fel a fizetségüket valamit a biztosításukat.

Várom, mi fog kisülni ebből az ügyből, az igazat megvallva már nem is tudom melyik fél oldalára inkább. A múltkori írásom, a tömegekről a hegyekben elég lehangoló volt, de viszont egy nem gazdagsághoz szokott serpa, kezd kapzsinak tűnni a fizetésemelés kéréssel. A másik oldalról pedig, természetesen az ő munkájuk az igazi, nem maguké a hegymászóké. Nagyon sokáig, én tudatában sem voltam annak, hogy a hegymászókat serpák segítik. Amikor ezt megtudtam, azért nagyon estek a szememben… Már bocs, de az csak olyan fél munka… Menjen fel a saját erejével, vagy akkor ne örvendezzen, hogy megmászta a Mt. Everestet. Mint az előző írásban is rávilágítottam, ma már jól szituált, edzett, akár idősödő polgár is kevés megterheléssel megteszi az utat. Ez szomorú… Most már nem is bánom, ha sztrájkolnának, hogy meglássuk ki az a hegymászó, aki nélkülük is felmegy J.

Türkmenisztán

A Magyar Földrajzi társaság márciusi előadása egy kiemelkedő volt. Amilyen csalódás (vagy inkább úgy mondom gyengébb) volt a februári Vietnam, úgy hoztak 100%-ot, Türkmenisztánról szóló előadásukkal. Ehhez nagyban hozzájárult az előadó, Bíró András Zsolt kiváló hozzáállása és érdekeltsége a témában, valamint maga az országról kapott információk, amik valóban nagyon érdekesnek bizonyultak. Bíró András Zsolt pontos foglalkozása nem volt téma szerintem, de mivel előadás előtt is a Türkmén nagykövetségről jött, és kiderült munkája során sokat jár ezekbe az országokba, ezért feltételezem valami ilyesmi lehet.. Türkmenisztánban például genetikai vizsgálatokat végzett a történelmük feltárására, egyébként antropológus.

Az országnak szélsőséges, kontinentális klímája van, ahol megtalálhatók sivatagok, félsivatagok is. Középső részét a Karakum tölti ki. Demokratikus többpártrendszeri köztársaság, ám mindig ugyanaz nyer J. Az ország fővárosa Ashgabat, amely türkménül, szép helyet, kellemes helyet jelent. A város nagyrészét az 1948-as 9,2 erősségű földrengés lerombolta, így régi épületek nem nagyon találhatók a városban. 1991-től kezd a város szépülni, miután függetlené válik a Szovjetuniótól. Ez már a gáz és kőolaj kitermelésből sikerül nekik. Megtudhattuk, hogy az országon még mindig nagyon érezhető a kommunizmus.

Türkmenisztán híres a lovak szeretetéről, külön minisztériuma van a lovaknak, lovasversenyeket és konferenciákat rendeznek. A híres türkmén lovuk az Akhal-teke. És természetesen itt, tilos a lóhús fogyasztása. Van egy speciális kutya fajtájuk is, amit alabájnak hívnak, és 80kg-ra nő. Megtudhattuk, hogy a türkmén öregek, nagy becsben vannak tartva, öregotthonba senki nem kerül, nagy szégyen lenne. Az ország népessége nagyon fiatal, 40%-a a lakosságnak 15 éven aluli.

Türkmenisztán legnagyobb iparága a halászat, a Kazahsztán felőli határoldalon pedig kő és só sziklák. A só megtalálható a volt Aral-tó azon részén is, ami a tó zsugorodásának a helye (azt, hogy a tó ma már csak látképe a valaha 4. legnagyobb tónak, a Szovjet „leleményességnek” köszönhető, a 2 folyó, ami táplálta a tavat, az Amudarja és a Szirdarja, kihasználták, hogy a sivatagot növényesítsék, így ma már a két folyó alig táplálja a tavat). A kiszáradt részeken gyakoriak a sóviharok.

Az Aral-to ma mar csak 14%-a az eredeti meretenek

Egyébként az ország lakossága szegényesen él, de ingyen van a vezetékes telefon hasznlata korlátlanul, ahogy a korlátlan gáz és áramfogyasztás is csak kb. 1500-3000Ft körüli összegbe, kerül nekik egész évre, ahogy az orvosi ellátás is ingyenes. Így talán érthető, hogy az egyszerű embereknek nincs is szüksége sokkal többre.

A rétegek közötti metángáz robbanás

És ami a legérdekesebb. A Darvaza, avagy a pokol kapuja. A Karakum sivatag közepén található, és megintcsak egy „okos” szovjet húzásnak köszönhető a létezése. 1971-ben a földgáz projekt keretein belül, a fúró egy földalatti üregbe fúrt, ami beszakadt, és a gáz felszabadult. Az oroszok úgy döntöttek, hogy a legjobb megoldás ezt berobbantani, és miután elfogy a gáz, abbamarad a szivárgás. Hát ez olyannyira nem jött be, hogy a 70m széles és 20m mély kráter azóta is ég, világít éjjel-nappal a sivatag szívében. A fényeket és a gáz szagot 100km messzeségbe érezni lehet. A helytől nem messze található egy rétegek közti tó is a sivatagban.

A másik rendkívül érdekesség, a Gugiti Reservation-ben van. Ez majdnem az afgán határ mentén található, és ami az nevezetessége, hogy egy régi vulkánkitörés megfagyott lávafolyamában dinoszaurusz lábnyomok találhatók.

Annak ellenére, hogy ilyen sok, érdekesség, és unikum található az országban, a hely teljesen felkészületlen a turizmusra. Már hogyan is lehetne, amikor az országba nagyon nehéz mégcsak bejutni is. Még az üzbégeknek is vízum kell, az európaiak pedig csak meghívólevéllel juthatnak az országba. De nem akármilyen meghívólevéllel egy jurtapásztortól, hanem valamilyen állami szerv meghívásával juthat csak be. Még a villajetek (megye határok) között is fegyveres ellenőrzés van, ahol a belépéshez nem elég útlevelet bemutatni, de még teljes útvonaltervet is kell.

Más apróbb info, hogy az autókat az UAE keresztül vásárolják, az igazi jurtalakók ma már az 1%-ot sem érik el a lakosságnak, és kb. 7%-uk csak az oroszok, akik egyre csökkenek. A függetlenség megszerzése után, rögtön átálltak a ciril betűkről a latin betűkre. Minden könyvkiadás állami felügyelet alatt történik, magán könyvkiadás nincs. 

Még mindig mély befolyása alatt vagyok az előadásnak, nagyon tetszett, az igazat megvallva, nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen országban ennyi érdekesség van (még akkor is ha a fele orosz ostobaságnak köszönhető), engem például azzal a lángoló kráterrel kilóra megvettek, olyan szívesen megnézném :).

A fekete doboz - és még mindig MH370

Még mindig nagyon érdekel az eltűnt maláj gép sorsa, de túl sok új információval nem szolgálnak a keresők. Most legújabban a fekete doboz birizgál a legjobban. Ugyanis jeleket fogtak a kereső hajók, amiket valószínűleg a lezuhant gép fekete doboza sugároz (ámbár még ez sem biztos). Mivel elég rövidek a jelek, még az sem biztos hogy mitől származik. A fekete dobozzal pedig az a baj, hogy állítólag ma-holnap lemerül az akkumulátora, és így még nehezebb lesz a további keresés.

A fekete doboz 2 részből tevődik össze, az egyik a „cockpit voice recorder” a másik pedig a „flight data recorder”.  Az első funkciója a mindenféle elhangzott kommunikáció felvétele, és itt nem csak a személyzet hangjáról van szó, hanem minden hangról, amit a gép hallat (motor hangok, esetleges robbanás, gép hiba, hibás működés és hasonlók). A másodiknál a gép működési funkciója kerül felvételre. Ilyen az idő, a magasság, sebesség, irány, amelyek az alap vételek közé sorolhatók, de olyasmiket is meg tud állapítani mint a szárnyirány, üzemanyag fogyasztás, automata pilóta. Ez az alapja minden video rekonstrukciónak, amik valósan tükrözik magát a balesetet, miután a nyomozás véget ért és lezárult. A fekete doboz tartalmaz még egy ún. Underwater Locator Beacon (ULB) részt is. Ez az, ami a segítségére van a kutatóknak, ha a gép nagy valószínűség szerint óceánban landolt. Az a szerkezet, amint vizet ér, működésbe lép, és akár több mint 4.000 méter mélységről is sugároz jeleket. Jelen esetben állítólag a jelek több mint 4.500 méter mélységről származnak…

AZ AF 447-es fekete doboza, ami 2 év után is olvasható volt
(http://aviation.stackexchange.com/questions/2869/black-box-under-water-pressure)

A fekete dobozoknak is több fajtájuk létezik. Nem vagyok fekete doboz szakértő, de az a hír járja, hogy az L-3 FA 2100-as nagyon jó J. Képes működni 1100°C-os tűzben 1 órán keresztül, vagy 260°C-os forróságban 10 órán át, normál üzemben pedig -55°C és +70°C között 25 óra repülési adatot rögzít. Maga a szerkezet az egy ausztrál találmány. 

A jelek, egy hegyvidéki területről jönnek (mármint a víz alatt), mint már írtam több mint 4.500 méter mélységből, ami azt jelentené, hogy a gép mélyebben lenne, mint az elsüllyedt Titanic roncsai. A kutatók jelezték a problémát, hogy a tengeri állatvilág befolyásolhatja a jeleket, főleg a bálnák. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az Indiai-óceán mélysége elérheti a több mint 6.000 méter mélységet, de állítólag még ekkora, mélységben is 30 napig működnie kéne. Ezen felül minden 10 méter mélység után, 1 bar-ral megnő a nyomás is a tengerfenéken.

Persze a minősége és megbízhatósága nagyon jó ezeknek a szerkezeteknek, nem egyszer előfordult sajnos olyan példa is, hogy nem voltak képesek megtalálni a fekete dobozt, vagy az adatok rajta olvashatatlanok lettek. Egyelőre még optimisták a kutatók, és örülnek a talált jeleknek, de az a kérdés meddig sugároz még a doboz. Én azért sokkal nagyobb ambíciókkal láttam el ezt a fekete dobozt, valahogy azt gondoltam nem csak megsemmisíthetetlen, de végtelen életű is. Hát azért mégiscsak ez is akkumulátorral üzemel J. Szerintem van dolguk a mérnököknek és feltalálóknak, hogy még ettől is spécibb kis eszközöket tervezzenek, minden körülményre, aminek az lenne a dolga mint egy nagyon erős nyomkövetőnek, hogy amint szükség van rá, mutatná hol található a keresett objektum.