Szégyen, nem
szégyen, sajnos egyre kevesebb poszt kerül fel repülőkutyára. Talán mert kevés
időm is van a jó időjárás bekövetkezésével, talán mert mostanság kevesebb a
kedvem is irogatni (jó idő lustaságban szenvedek J). Amit meg írok, azok pipire kerülnek
fel, mert a olvasni meg olvasok még mindig eleget.
Tartozok egy földrajzos előadással is, a nagy fehér cápákról, de arról talán
nem is fogok írni külön posztot, mert nem volt túl „földrajzos”. Inkább
biológia/tengerbiológia témakörű. De az előadó nevét tekintve (Elter Tamás) nem is várhattunk
mást.
Az utolsó földrajzos előadásra pedig nem tudtam elmenni májusban, mert aznap
nagyon fáradt voltam, meg egyebek. Nagyon sajnálom, és azóta is eszembe jut,
hogy az tuti jó előadás lehetett és mennyi érdekes infóról maradhattam le.
Ott volt még
májusban a felfedezők napja is, ami most kicsit csalódás volt, ha nem az
Antarktiszos térkép, akkor azt mondanám meg sem érte volna kimenni. Előadások
nem voltak nagyon érdekesek, végülis 2 akartam meghallgatni. Egyik Nagy Balázs
Antarktiszos beszámolója volt, amit sajnálattal kell konstatálnom, hogy a múlt
évi ismétlése volt.
Ott volt még az a
Napiskolás előadás, aminek egy kicsit nagyobb feneket kerítettek talán mint
kellett volna. Nem tudom pontosan miért, de nekem a dolog nem volt szimpatikus.
Mert jó dolog amit csinálnak, de valahogy ez az agyonhirdetés hogy mit
csinálnak, és gyűjtsünk minél több pénzt, és még a nem tudom melyik társaság is
milliókkal támogatta… Hát nem tudom…
Most nem azt mondom h akkor itthon abból a pénzből a etnikai
kisebbségnek építsenek iskolát amit átadás után tönkretennének, de lehet itthon
is lehetett volna valami jót belőle kihozni. Mondjuk jó az a napiskola,
legalább a nepáli gyerekek nem fáznak télen, de azért egy kicsit elvont. Ennek
ellenére azért én is támogattam egy 500 forintos kávéval a gyűjtést, csak úgy
teljességében valamiért nem azt adta vissza amit várnék. Talán a szervező
gyerek is egy kicsit túl nagyképűvé vált a nagy felhajtás miatt, ugyanis ez az
ő ötlete és iniciatívája volt. Egyébként a dologról azt hiszem a májusi (?)
Földgömb magazinban olvashattok részletesebben, és ha már magazin, akkor
sikerültt féláron előfizetnem rá még egy évre J.
Aztán múlt
hétvégén elmentem a múzeumok éjszakájára, amiről csak annyit mondanék, hogy
inkább kifizetem a teljes árú
belépőjegyet, minthogy órák hosszú soraiba várjak a bejutásra. Egy látogatás
után elegünk is lett. És tudom, állítólag ilyenkor nem a legközkedveltebb
múzeumokba kéne menni, de hát itt még nem voltam, na. Amúgy maga a múzeum jó
volt (a Sziklakórházat néztük meg, csak elég gyorsan kellett körbemenni a
folyosókon), de a közlekedés meg volt bolondulva. Ahhoz képest, hogy 10 körül
már indultam haza, kábé éjfél ellőttre értem haza…
Volt könyvhét is,
amire ki sem dugtam az orromat (pedig utolsó percig készültem Vámos
dedikálására), elmentem még egy szexuálpszichológus előadására is és talán
ennyi volt ez a 2 hónap csend. Híradásban sem fogott meg semmi különös, amiről
írnék, nem is vagyok nagyon up-to date a hírekkel kapcsolatban, de alig nézek
tv-t, interneten sem olvasom. Hát így. Kábé így telt a május-június és a
szótlanság okai.
