Május/június repül

Szégyen, nem szégyen, sajnos egyre kevesebb poszt kerül fel repülőkutyára. Talán mert kevés időm is van a jó időjárás bekövetkezésével, talán mert mostanság kevesebb a kedvem is irogatni (jó idő lustaságban szenvedek J). Amit meg írok, azok pipire kerülnek fel, mert a olvasni meg olvasok még mindig eleget. 

Tartozok egy földrajzos előadással is, a nagy fehér cápákról, de arról talán nem is fogok írni külön posztot, mert nem volt túl „földrajzos”. Inkább biológia/tengerbiológia témakörű. De az előadó nevét tekintve (Elter Tamás) nem is várhattunk mást. 

Az utolsó földrajzos előadásra pedig nem tudtam elmenni májusban, mert aznap nagyon fáradt voltam, meg egyebek. Nagyon sajnálom, és azóta is eszembe jut, hogy az tuti jó előadás lehetett és mennyi érdekes infóról maradhattam le.

Ott volt még májusban a felfedezők napja is, ami most kicsit csalódás volt, ha nem az Antarktiszos térkép, akkor azt mondanám meg sem érte volna kimenni. Előadások nem voltak nagyon érdekesek, végülis 2 akartam meghallgatni. Egyik Nagy Balázs Antarktiszos beszámolója volt, amit sajnálattal kell konstatálnom, hogy a múlt évi ismétlése volt.

Ott volt még az a Napiskolás előadás, aminek egy kicsit nagyobb feneket kerítettek talán mint kellett volna. Nem tudom pontosan miért, de nekem a dolog nem volt szimpatikus. Mert jó dolog amit csinálnak, de valahogy ez az agyonhirdetés hogy mit csinálnak, és gyűjtsünk minél több pénzt, és még a nem tudom melyik társaság is milliókkal támogatta… Hát nem tudom…  Most nem azt mondom h akkor itthon abból a pénzből a etnikai kisebbségnek építsenek iskolát amit átadás után tönkretennének, de lehet itthon is lehetett volna valami jót belőle kihozni. Mondjuk jó az a napiskola, legalább a nepáli gyerekek nem fáznak télen, de azért egy kicsit elvont. Ennek ellenére azért én is támogattam egy 500 forintos kávéval a gyűjtést, csak úgy teljességében valamiért nem azt adta vissza amit várnék. Talán a szervező gyerek is egy kicsit túl nagyképűvé vált a nagy felhajtás miatt, ugyanis ez az ő ötlete és iniciatívája volt. Egyébként a dologról azt hiszem a májusi (?) Földgömb magazinban olvashattok részletesebben, és ha már magazin, akkor sikerültt féláron előfizetnem rá még egy évre J.

Aztán múlt hétvégén elmentem a múzeumok éjszakájára, amiről csak annyit mondanék, hogy inkább kifizetem  a teljes árú belépőjegyet, minthogy órák hosszú soraiba várjak a bejutásra. Egy látogatás után elegünk is lett. És tudom, állítólag ilyenkor nem a legközkedveltebb múzeumokba kéne menni, de hát itt még nem voltam, na. Amúgy maga a múzeum jó volt (a Sziklakórházat néztük meg, csak elég gyorsan kellett körbemenni a folyosókon), de a közlekedés meg volt bolondulva. Ahhoz képest, hogy 10 körül már indultam haza, kábé éjfél ellőttre értem haza…

Volt könyvhét is, amire ki sem dugtam az orromat (pedig utolsó percig készültem Vámos dedikálására), elmentem még egy szexuálpszichológus előadására is és talán ennyi volt ez a 2 hónap csend. Híradásban sem fogott meg semmi különös, amiről írnék, nem is vagyok nagyon up-to date a hírekkel kapcsolatban, de alig nézek tv-t, interneten sem olvasom. Hát így. Kábé így telt a május-június és a szótlanság okai.