Az igazi kalózoknak, NEM Johnny Depp kinézetük van!!

Tegnap megnéztem a Phillips kapitányt. Nagy benyomást tett rám. Először nem is volt szimpatikus az előzetese, gondolkoztunk is, hogy elkezdjük-e vagy sem, de nagyon örülök, hogy mégis amellett döntöttünk hogy igen. A film a 2009-es szomáliai partoknál történt kalózkodás cselekményeivel foglalkozik, és mutatja be, eléggé hitelesen, ami egyben eléggé nevetséges és hihetetlen, de igaz.

Ebben a bejegyzésben nem a filmről akarok írni, hanem ezekről a kalózokról ebben a térségben. A film ébresztett rá, hogy ez valóban így van. Mármint nagyon jól emlékszem arra az időszakra, amikor szinte heteken keresztül ez ment a híradóban. De akkor nekem valami más kép volt a fejemben a kalózokról. A meséket hibáztatom ezért, mert amikor kalózokat mutattak, azok félszemű, kampókezű, nagykalapos, papagájos matrózok, akik nagy hajókon közlekednek, halálfejjel a zászlójukon. Hát a valóság, az kicsit más… A szomál kalózok 40 kiló vaságyastól típusú, szakadt ruhájú, sárga fogú, mezítlábas lények, akik rozsdás kis motorcsónakkal és egy létrával száguldoznak a szomál partoknál (sőt ha a film igazat ír – azt mondanám egész mélyre behajóznak a tengerre), és egy nagy gépfegyveren kívül (még azon is csodálkozok, hogy bírják ezt el) másra nincs is szükségük, hogy megszálljanak egy kb. 20 legénységből álló teherhajót.

Szomáliában mi sem könnyebb a kalózkodásnál. Mivel nemzetközi hajókon tilos a fegyvertartás, ezért a kalózok rögtön fölénybe részesülnek, amint utolérik a hajót. Amit szintén nem nehéz, hiszen ezek a több tonna rakományt szállító hajók csak lassan tudnak közlekedni, és egy kis motorcsónakkal hamar utol lehet őket érni. És ami a legrosszabb, a helyek, ahol a kalózkodást végrehajtják olyan területek, ahol kérdőre sem lehet őket vonni. Nemzetközi vizek, ahol nincs működő kormányzás, így hát ha el is kapják őket, mindössze kirakják a legközelebbi szomáliai partoknál. Állítólag a nagy zsákmányokról, kémeken keresztül szereznek tudomást, nagyon sok feltételezés szerint, nagyon is jól tudják melyik hajó lesz megtámadva, hogy így lenyúlhassanak „hivatalosan” a rakományból, kalózkodás címszó alatt.

Gyakran a hajósok nagyon jól tudják mire számítsanak, és felkészülnek ha Afrika partjainál hajóznak. Több esetben harcolnak is, olyan módon ahogyan tudnak. Ledobják a létrájukat, vagy „házi” molotov-koktélt dobnak rájuk. Állítólag igaz példa a üvegszilánkok szétszórása is (amit a filmen is eljátszottak), mert gyakran mezítlábas kalózok érkeznek.

Jelenleg szerintem már a helyzet kicsit változott, sok mindent lehet olvasni, hogy mit próbálnak, és mit az, amit valóban meg is tettek a helyzet normalizálódásának. Én azt mondom, aki eddig még nem látta a Phillips kapitány filmet az nézze meg,én legszívesebben újranézném. Az pedig hogy mennyire beavatottak ezeknek a rakományszállító hajónak a nagyfejesei, egy másik, konspirációelméletes bejegyzésbe tartozna J.

Update a maláj gépről… több mint 2 hét után…

Tegnap este, mikor végre hazaértem, a hírcsatornán olvasom a „breaking news” hírt, hogy bejelentették az eltűnt maláj gép az Indiai-óceán déli részén lezuhant, Ausztrália nyugati partjától körülbelül 2500km-re, amerre a madár sem jár.

Már nagyon vártam, hogy többet is megtudjak a dolgokról, mivel feltételeztem, hogy akkor találtak végre valamit ami miatt ezt így ki lehet jelenteni. Hát szépen csalódtam. Annak alapján jelentette be a maláj miniszterelnök a hírt, hogy valami új brit technikai rendszer, ott mérte be őket utoljára. Sem egy törmelék, sem egy holttest, semmi. De még csak információ sem. Annyi volt az üzenet – ami nagyon tetszett – „beyond reasonable doubts” . Hát elhiszem, hogy egy idegennek ez reális, hogy nem fogják őket élve megtalálni, de egy hozzátartozónak szerintem nem. Legalábbis jelen esetben én nem vagyok érintett, de még így is várom hogy mutassák már meg hol van az a gép. És legfőképpen, magyarázzák már meg mit keresett a kiindulási pontjától több ezer kilométerre? Miért ott zuhant le? Ennyivel le akarják tudni? Én megértem, ha megakarták nézni az Antarktiszt, csak elfogyott az üzemanyag. De akkor mondják már meg. Erről semmi hír nem volt, hogy miért feltételezik, hogy ott végezte ahol. Úgyhogy amíg nem bizonyítanak másképp, én is többet várok ettől az ügytől. Hogy elkönyveljem hogy lezuhant. Nem is csodálkozom, hogy Kína is elvárja a bizonyítékot. Az a minimum. Most pedig még az időjárás miatt el is halasztották a további keresést. Egyébként azt olvastam, a napokban mégegy Malaysian Airlines gépnek kényszerleszállást kellett végrehajtania, valami meghibásodás miatt. Az egy Airbus volt. Rájár a rúd a malájokra…

Vietnam - de nem sok

Már 2 földrajzos előadás beszámolójával is adós vagyok. Februárban Vietnammal, márciusban Türkmenisztánnal ismerkedhettünk meg. Nem is csodálom, hogy a Vietnamosról nem írtam még semmit, mert az igazat megvallva, nem is lehet. Kesenyák Péter tartotta az előadást, akinek elismerem a földrajzi tudását, de sajnos ezt nem kamatoztatja az utazásai során, vagyis legalábbis rosszakról tart előadást. Az igazat megvallva, az egész beszámoló egy utazási irodával szervezett Vietnámi utazás volt, maga az előadás pedig egy erről készült élménybeszámoló, fényképekkel. Sajnos érthetetlen volt számomra, és igazat megvallva kicsit unalma. Azért szeretem ezeket a földrajzos előadásokat, mert az ember annyit mindent megtud belőlük. Ismeretlen helyeket, vagy olyan információkat, amit eddig nem tudott. És mint mondtam tisztelem ezeket a földrajz szakos embereket, mert akkora a tudásuk (amit én még mindig sajnálom, hogy nem tanultam valahol magasabb földrajzot), hogy öröm őket hallgatni.

Sajnos a Vietnám előadás egy gyenge 3 pontot ért el a 10-ből… Nem szoktam pontozni, csak valahogyan próbálom imitálni, hogy milyen süllyedésről beszélünk. Pedig mint már említettem az igazság az, hogy ő is sokat utazott, és sok időt töltött például Kínában (erről akkor is tudnék ha nem akarok, mert minden előadásán próbálja árulni a könyvét J), akkor miért nem lehetet valami olyan beszámolót tartani, ami kicsit élményesebb és részletesebb. Nem azt akarom hallani mi van egy utazási iroda programjába, hanem hogy mi van a színfalak mögött L.

Vietnámról annyit, hogy turisták által kedvelt és általában látogatott hely például a Halong-öböl, ahol több mint 2000 karszt hegy emelkedik ki a tengerből. Ezek kúpokat formáznak ez adja az egyediségüket. Tengeri üledékes mészkőből formálódtak. Érdekesség továbbá még, hogy az adót aszerint kell megfizetni milyen széles a házak utcai frontja. Ezért nagyon sok ház vékonyka. Most arra nem emlékszem, hogy csak ez egy városban volt-e, vagy egész Vietnamról.  Persze Vietnam történelme is elég érdekes, például hogy az ország területére 3x több bombát dobtak le, mint a 2. világháborúban. A Vietcong bázist is sokan látogatják, ez egy 3 emeletes alagútrendszer az esőerdőben. Olyan vékonyka folyosók és bejáratok, hogy egy nagy darab amerikai katona be sem férne.

Hová tűnt a maláj gép??

Annyi mindenen jár mostanában a fejem, listám van, hogy mi mindent kéne ide megírnom, úgy le vagyok maradva, de most mégis valami más, valami jobban „jelenlegi” hírről írnék kicsit.

Nem tudok eleget gondolkodni, és elmélkedni az eltűnt Malajziai utasszállító ügyében. Mindig is valahogy jobban megviselt, ha egy utasszállító balesetéről hallottam, talán azért mert annyira ritkán fordul elő, vagy azért mert valahogy az utasszállító repülőket sérthetetlennek képzelem, legalábbis szeretném képzelni. Amikor legjobban felfigyeltem erre, az a majdnem 4 éve lezuhant Air France gép esete volt Rio de Janeiro-ból Párizsba az Atlanti-óceán fölött. Akkor annak az érdeklődését inkább annak tettem be, hogy rá két napra szólt az én Air France jegyem is Párizsból Chicagóba… De most nem ez a lényeg. Ott ha jól emlékszem rögtön tudták, hogy lezuhant a gép. De itt? Eltűnt? Már 2 napja? Se híre se hamva? Ez annyira furcsa mint a Langolierek, vagy a Lost… Talán ezért is írnak, és születnek konspirációk az ügyben. Vagy csak egy újabb Bermuda háromszög, ezúttal a Dél-Kínai tengeren? Hogy veszíthetnek el minden adást egy óriási géppel? Nem vagyok egy repülőgépmérnök, de feltételezem a fekete doboz bocsát ki jeleket, hogy belehessen mérni hol van az esetleges roncs… De itt nincs semmi, abban sem biztosak, földrajzilag hol lehet a gép.

Lássuk a lehetséges okokat:

Katasztrofális szerkezeti hiba – ami eléggé valószínűtlen. Ezek a Boeing 777-esek hosszú távú útvonalakra lettek tervezve, nagyon jó biztonsági bizonyítvánnyal. Nagyobb esély van a hasonló meghibásodásra a kisebb gépeknek, rövid távú utakon, akik például napjában 10x-20x szállnak le-fel, ezzel nagy nyomásnak kitéve a gépek alumínium szerkezetét.

Rossz idő – a gépek úgy vannak tervezve, hogy azért keresztül tudjanak száguldani komoly viharokon is, de nem példátlan az időjárás miatt lezuhant gépek esete. Ez volt az a bizonyos Air France, amit már említettem. Ott sem igazán az idő okozta a problémát, hanem az ennek következtében kialakult hibás helyzetjelentés a pilótáknak, és maguk a pilóták rossz döntéshozatala tehető be ennek a szerencsétlenségnek. Ebben az esetben sem küldtek a pilóták vészjelzéseket. A malajziai ügyben talán ez is kizárható, ugyanis abban az időben, tiszta eget mutattak a jelzések.

A pilóták zavara – megintcsak, kicsi esély, de megeshet. Levehették a gépet automatapilótáról, és valahogy elkeveredtek az egekben, és mire erre rájöttek, már túl késő volt. Állítólag a gép még repülhetett 5-6 órát az utolsó érintkezést követően. Viszont ha ez a szcenárió történt volna, akkor valami radar már rájuk talált volna. Azért nem kóvicálhatnak eltévedt repülőgépek az égben..

Mindkét motor meghibásodása – elemzők szerint lehetséges, de az ilyen esetek mindig adnak elegendő időt a pilótáknak a vészjelzés leadására. Precedensileg ilyen estek eddig hamar felszállás után következtek be, így halálos következményei nem voltak. Persze sokan emlékezhetnek, a 2009-es Hudson folyóban kényszerlandoló pilótára. Chesley Sullenberger „Sully” kapitányt később szinte nemzeti hőssé hirdettek (függetlenül ettől az a fickó egy tipikus pilóta megtestesítője, aki mellett nem fél az ember, és megbízna abban amit mond, és tudná hogy lerakja a gépet ha csak rajta függ. Mintha egy filmcastingból hozták volna a pilótaszerepre).

Bomba – Ilyen esetről már többet tartanak számon. Jelen esetben, még ez a lehetőség is benne van a pakliban.

Eltérítés – a tipikus esete, azért eléggé ki van zárva, mivel olyankor a gépek azért leszállnak, és az eltérítőknek valamilyen követelésük van. De egy szeptember 11.-ei hasonló eltérítést elképzelhetőnek tartanak, bekényszerítve a gépet az óceánba.

Öngyilkos-pilóta-merénylet – a 90-es évek végén történt 2 olyan eset, amikoris a pilóták szándékosan zuhantak le a géppel. Egyik eset sem lett hivatalosan öngyilkos merényletként elkönyvelve, ám a szakértők megegyeznek a szándékos műveletben.

Véletlen „leszedés” (shoot down-csak a lelövés nem tetszik) – voltak sajnos olyan esetek is már, amikor az országok katonaságai, véletlenül civil gépeket lőttek le. Egyszer amerikaiak lőttek le egy Iran Air gépet, egyszer pedig oroszok egy Korean Air Lines gépet. Mindkét eset 80-as évekből való, nem hiszem, hogy most ilyesmit elkövetnének, véletlenségből.

Az ügyhöz hozzájön az „ellopott útlevelek” eset, ami szintén mondhatni elég furcsa, és még jobban követeli hogy a szakértők és a laikusok is az utóbbi felsorolt esetekre vonatkoztassanak. Kérdéses még az is, hogy mit jelentett a Vietnam mellett megtalált 2 nagy olajfolt a tengerben, aminek az eredményét még mindig várják. Örülök, hogy más – talán kifejlettebb és kifinomultabb technikával rendelkező – országok is segítenek a keresésben. Kíváncsian várom a híreket, és végre, hogy találjanak valami nyomot a gép hollétére. És persze hihetetlenül sajnálom és imádkozom azokért, akiknek a hozzátartozóik a gépen voltak.