Annyi mindenen
jár mostanában a fejem, listám van, hogy mi mindent kéne ide megírnom, úgy le
vagyok maradva, de most mégis valami más, valami jobban „jelenlegi” hírről
írnék kicsit.
Nem tudok eleget
gondolkodni, és elmélkedni az eltűnt Malajziai utasszállító ügyében. Mindig is
valahogy jobban megviselt, ha egy utasszállító balesetéről hallottam, talán
azért mert annyira ritkán fordul elő, vagy azért mert valahogy az utasszállító
repülőket sérthetetlennek képzelem, legalábbis szeretném képzelni. Amikor
legjobban felfigyeltem erre, az a majdnem 4 éve lezuhant Air France gép esete
volt Rio de Janeiro-ból Párizsba az Atlanti-óceán fölött. Akkor annak az érdeklődését
inkább annak tettem be, hogy rá két napra szólt az én Air France jegyem is
Párizsból Chicagóba… De most nem ez a lényeg. Ott ha jól emlékszem rögtön
tudták, hogy lezuhant a gép. De itt? Eltűnt? Már 2 napja? Se híre se hamva? Ez
annyira furcsa mint a Langolierek, vagy a Lost… Talán ezért is írnak, és
születnek konspirációk az ügyben. Vagy csak egy újabb Bermuda háromszög,
ezúttal a Dél-Kínai tengeren? Hogy veszíthetnek el minden adást egy óriási
géppel? Nem vagyok egy repülőgépmérnök, de feltételezem a fekete doboz bocsát
ki jeleket, hogy belehessen mérni hol van az esetleges roncs… De itt nincs
semmi, abban sem biztosak, földrajzilag hol lehet a gép.
Lássuk a
lehetséges okokat:
Katasztrofális
szerkezeti hiba – ami eléggé valószínűtlen. Ezek a Boeing 777-esek hosszú távú
útvonalakra lettek tervezve, nagyon jó biztonsági bizonyítvánnyal. Nagyobb
esély van a hasonló meghibásodásra a kisebb gépeknek, rövid távú utakon, akik
például napjában 10x-20x szállnak le-fel, ezzel nagy nyomásnak kitéve a gépek
alumínium szerkezetét.
Rossz idő – a gépek
úgy vannak tervezve, hogy azért keresztül tudjanak száguldani komoly viharokon
is, de nem példátlan az időjárás miatt lezuhant gépek esete. Ez volt az a
bizonyos Air France, amit már említettem. Ott sem igazán az idő okozta a
problémát, hanem az ennek következtében kialakult hibás helyzetjelentés a pilótáknak,
és maguk a pilóták rossz döntéshozatala tehető be ennek a szerencsétlenségnek. Ebben
az esetben sem küldtek a pilóták vészjelzéseket. A malajziai ügyben talán ez is
kizárható, ugyanis abban az időben, tiszta eget mutattak a jelzések.
A pilóták zavara –
megintcsak, kicsi esély, de megeshet. Levehették a gépet automatapilótáról, és
valahogy elkeveredtek az egekben, és mire erre rájöttek, már túl késő volt.
Állítólag a gép még repülhetett 5-6 órát az utolsó érintkezést követően.
Viszont ha ez a szcenárió történt volna, akkor valami radar már rájuk talált
volna. Azért nem kóvicálhatnak eltévedt repülőgépek az égben..
Mindkét motor
meghibásodása – elemzők szerint lehetséges, de az ilyen esetek mindig adnak
elegendő időt a pilótáknak a vészjelzés leadására. Precedensileg ilyen estek
eddig hamar felszállás után következtek be, így halálos következményei nem
voltak. Persze sokan emlékezhetnek, a 2009-es Hudson folyóban kényszerlandoló
pilótára. Chesley Sullenberger „Sully” kapitányt később szinte nemzeti hőssé
hirdettek (függetlenül ettől az a fickó egy tipikus pilóta megtestesítője, aki
mellett nem fél az ember, és megbízna abban amit mond, és tudná hogy lerakja a gépet
ha csak rajta függ. Mintha egy filmcastingból hozták volna a pilótaszerepre).
Bomba – Ilyen esetről
már többet tartanak számon. Jelen esetben, még ez a lehetőség is benne van a
pakliban.
Eltérítés – a tipikus
esete, azért eléggé ki van zárva, mivel olyankor a gépek azért leszállnak, és
az eltérítőknek valamilyen követelésük van. De egy szeptember 11.-ei hasonló
eltérítést elképzelhetőnek tartanak, bekényszerítve a gépet az óceánba.
Öngyilkos-pilóta-merénylet
– a 90-es évek végén történt 2 olyan eset, amikoris a pilóták szándékosan zuhantak
le a géppel. Egyik eset sem lett hivatalosan öngyilkos merényletként
elkönyvelve, ám a szakértők megegyeznek a szándékos műveletben.
Véletlen „leszedés”
(shoot down-csak a lelövés nem tetszik) – voltak sajnos olyan esetek is már,
amikor az országok katonaságai, véletlenül civil gépeket lőttek le. Egyszer
amerikaiak lőttek le egy Iran Air gépet, egyszer pedig oroszok egy Korean Air
Lines gépet. Mindkét eset 80-as évekből való, nem hiszem, hogy most ilyesmit
elkövetnének, véletlenségből.
Az ügyhöz
hozzájön az „ellopott útlevelek” eset, ami szintén mondhatni elég furcsa, és
még jobban követeli hogy a szakértők és a laikusok is az utóbbi felsorolt esetekre
vonatkoztassanak. Kérdéses még az is, hogy mit jelentett a Vietnam mellett
megtalált 2 nagy olajfolt a tengerben, aminek az eredményét még mindig várják.
Örülök, hogy más – talán kifejlettebb és kifinomultabb technikával rendelkező –
országok is segítenek a keresésben. Kíváncsian várom a híreket, és végre, hogy
találjanak valami nyomot a gép hollétére. És persze hihetetlenül sajnálom és
imádkozom azokért, akiknek a hozzátartozóik a gépen voltak.
No comments:
Post a Comment